A jelenlegi zálogjogi szabályok szerint az ingóságokon – pl. autókon – alapított zálogjogot is közjegyzői okiratba kell foglalni, a jövőben a regisztrációhoz elég lesz a magánokirat is. Így olcsóbbá válik a procedúra, hiszen az iratszerkesztést nem, csak az ingó jelzálogjogi bejegyzés díját fizetik meg az érintettek. Ez ma ötezer forint, míg a közjegyzői okirat több tízezerbe kerül.

Az új szabályozással kivédhetők a visszaélések: az érdeklődő a személyének azonosítása nélkül, ingyenesen tájékozódhat arról, hogy a kiszemelt gépjárművet terheli-e zálogjog vagy sem. A nyilvántartást kifejezetten e célra alakítják ki. A rendszer fenntartása mintegy 50-60 millió forintba kerül majd évente.

A lízingpiacra amúgy is ráfér egy kis élénkülés, hiszen az autóeladás csökkenésével egy időben visszaesett a hitelezés is. Az idei első negyedévben a lakossági autóhitelek összege alig 50 milliárd forint volt, szemben a tavalyi 163 milliárddal.

Forrás: Világgazdaság

Több gazdasági elemző szerint is a kölcsönre való autó vásárlás jelentősen vissza fog szorulni. A válság miatt az emberek egyébként is kevesebb új autót fognak vásárolni, aki viszont szeretne, annak számolnia kell a szigorúbb hitelfeltételekkel és azzal, hogy a csökkenő kínálatban nehezebben talál majd az igényeinek megfelelő autó kölcsön konstrukciót.

A K&H Bank már év elején bejelentette, hogy leállítja a lakossági autóhiteleket, azaz a továbbiakban nem áll módjában magánszemélyeknek autóvásárlási célra kölcsönt biztosítani. Emiatt dolgozókat fognak elbocsátani és vélhetően példájukat hamarosan a bankok nagy része követni fogja majd.

Az autóhitelezési piac a gazdasági válság hatására jelentősen át fog alakulni. A kockázatos devizakölcsönök száma egészen biztosan csökkenni fog az autók megvásárlásához igényelt kölcsönök esetén is. Az is elképzelhető, hogy a bankok teljesen leállítják a devizakölcsönök folyósítását. A hitelbírálat folyamata jóval szigorúbb lesz, megszűnik a 0% önerős kölcsön és az eddigi gyakorlathoz képest jóval magasabb kezdőrészlet befizetését fogják kérni a bankok. Mindezzel párhuzamosan emelkednek a kamatok is, hiszen a forint gyengülés ellen a jegybank folyamatos kamatemelésekkel próbál védekezni – nem biztos, hogy helyesen, de ez ettől még tény. A jegybanki alapkamat emelésének hatására pedig emelkedni fog a forintkölcsönök kamata is. Az is könnyedén megjósolható, hogy az autó kölcsön piacról szinte teljesen el fognak tűnni a nulla kezdőrészletű, hosszú futamidejű és halasztott tőketörlesztésű (első években csak kamatfizetés) kölcsönök.

Ha már az autóknál és az autó kölcsönöknél tartunk a nehezebb hitelhez jutás orvoslására létrejött egy új hitelkonstrukció, amit mondjuk kimondottan autóvásárlásra nemigen lehet használni, lévén, hogy éppen a már meglévő autó adja a fedezetet hozzá, de ettől függetlenül még érdekes lehet. Egy későbbi bejegyzésben részletesen is foglalkozom vele.

A bank 2005-ben kezdte meg tevékenységét Portugáliában. A pénzintézet 37 százalékban a francia Crédit Foncier tulajdonában van, 63 százalékban portugál magánbefektetők a tulajdonosok.

A lisszaboni anyabank eleinte kizárólag jelzáloghitelezéssel foglalkozott Portugáliában, majd 2008-ban megkezdte az autóértékesítés finanszírozását is. A pénzintézet 2007-ben Spanyolországban jelzáloghitel-termékekkel lépett piacra.

A magyarországi fióktelepet 2007 végén hozták létre, és 2008 őszén gépjármű-hitelezéssel kezdte meg itteni tevékenységét.

Az autóértékesítésben a portugál-francia bank budapesti fióktelepe 90 százalékban a használt autók értékesítésének finanszírozását végzi. A banknál kínált forint és svájci frank alapú hiteltermék odaítélése, futamideje függ a hiteligénylő fizetőképességétől és a gépjármű korától is, de a hitel felvételéhez nem kell sem cascót, sem életbiztosítást kötnie a hitelt igénylő személynek.

Forrás: Zoom

Autóhitel esetén kisebb elvárásokat támaszt a bank, mint az egyéb hitelek többségénél, mivel maga a gépjármű jelent fedezetet az autóhitelre.

Autóhitel felvehető mind új mind használt gépjármű vásárlása esetén valamint mind hazai mind külföldről vásárolt autónál.

Legtipikusabban használt hitelforma a gyorshitel autó vásárlása esetén.

Míg szomszéd országainkban már rövidebb futamidejű autóhitelek jellemzőek (3 éves), Magyarországon még mindig a 72 hónapos (6 éves) lejárat a leggyakoribb autó vásárláshoz használt hitel, ami a leghátrányosabb számunkra.

Minél hosszabb távú egy autóhitel, annál hátrányosabb számunkra és annál előnyösebb a banknak.

Felmérések alapján a hitelszerződéseknek csupán a harmada tart ki a végéig, a többi hitel vagy futamidő lejárta előtt lezárul vagy fizetési gondok vagy másik autó vásárlása esetén.

Ilyen esetben plusz lezárási díjat fizettet meg a bank velünk.

A hosszú távú autóhitel másik hátránya, hogy nagyon hosszú ideig az ügyfél csak a kamatokat törleszti, az autó árát csak kis mértékben.

Ezért megfontoltan kell gondolkodni a hitelkonstrukció kiválaszásakor, bármennyire is csábító egy alacsony kezdőrészletű és alacsony törlesztőrészletű autóhitel, hosszú távon mindenképp a bank számára lesz előnyösebb a hitelkonstrukció.

• per-, teher- és igénymentes,
• érvényes forgalmi engedéllyel és törzskönyvvel rendelkezik,
• nem tartozik a finanszírozó által kockázatosnak minősített modellek közé,
• a finanszírozóval szerződött márka- vagy használt autó kereskedő, illetve a finanszírozó területi képviseletének közvetítésével kerül megvásárlásra.

Minden olyan használt gépjármű, amelyet:

• nem használtak oktatási, bérfuvarozási (taxi), és sport, vagy versenyzési célra, illetve bérautóként,
• CASCO biztosítási fedezetbe vonható.
• A személy és kishaszon-gépjármű a szerződéskötéskor legfeljebb 12, a lejáratkor legfeljebb 15 éves, a motorkerékpár legfeljebb 10, illetve 12 éves lehet.

Az autó drága dolog, akkor is, ha kicsi, akkor is, ha régi. Hiszen nem csupán a vételárat kell kipengetni, hanem folyamatosan a fenntartás költségeit is. Aki tájékozatlanul tovább nyújtózik a takarójánál, könnyen ráfázhat: olyan fizetnivalók fogják padlóra küldeni, amelyekkel kezdetben nem számolt. Hitelnél az autó vételára és hitel kamata, vagy a lízing díja a kezdő befizetés és a törlesztőrészletek összességéből adódik. A devizaalapú hiteleknél az árfolyamváltozás is növelheti (de csökkentheti is) a díjat egyik hónapról a másikra. A részletek állandó havi kiadást jelentenek, mellette ugyanúgy pénzbe kerül a tankolás, a kötelező biztosítás, a casco, a súlyadó, a szervizelés, a gumik cseréje, az autópálya-használat. Mivel ezek nem mind havonta fizetendő tételek (új gumigarnitúrát például átlagosan 4-5 évente kell venni), érdemes több év költségeit összeadva kiszámolni egy hónap átlagát.

Az összegbe ajánlatos valahogy a nem várt kiadásokat is bekalkulálni. Tapasztalat alapján egy kiskategóriás, alacsony szervizigényű, átlagos futású új autó fenntartása havonta legalább 40-45 ezer forintba kerül – a hiteltörlesztés több tízezres összege nélkül. Nagyobb kategóriájú autóé természetesen többe, hiszen a szerviz, az adó, a biztosítások és a fogyasztás többlete mind növelik a költségeket. Tehát annak ajánlatos autóvásárlásba belevágnia, aki mindenestül legalább 70-80 ezer forintot tud költeni havonta, csak az autózásra.

Amennyiben ez az összeg tervezhetően rendelkezésre áll, következhet a megfelelő feltételeket nyújtó hitelszerződés megkötése. A laikusnak a legtöbbet a futamidő és a havi törlesztőrészlet mondja. Igaz, hogy a kettő szorzata kiad egy összeget, amelyet összesen kifizetünk a felvett hitel után, de a hitelt nem csak ez alapján kell megítélni. A részletben a tőkerészt, vagyis a felvett hitelt, és az utána járó kamatot fizetjük meg. E kettő aránya a futamidő során változik, leggyakrabban úgy, hogy az elején a kamatrész jóval magasabb, és kicsi a tőkerész. A finanszírozó a hasznát szeretné előbb bevételként látni. A futamidő haladtával a tőkerész nagysága növekszik, a kamatrészé csökken, ekkor kezdjük a hitelt egyre nagyobb mértékben törleszteni. Fontos tehát tájékozódni erről, mielőtt szerződést kötünk. A finanszírozó a futamidő teljes idejére vetítve tájékoztathat a törlesztőrészletek összetételéről.

A következő kérdés a futamidő és a kezdő befizetés. A hosszabb, akár tízéves futamidőt alacsony kezdőrészlet mellett veszik igénybe az ügyfelek, hiszen a kis kezdőtőkét a hosszú ideig fizetett részletek ellensúlyozzák. Minél több időre vettük fel a hitelt, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az autó valós értéke nem fedezi a tartozásunkat. Ha váratlan okból fel kell mondanunk a szerződést, az autó eladásából nem tudjuk kiegyenlíteni a fennálló tartozást, vagyis ráfizetünk. Itt függ össze az, hogy kezdetben jobbára kamatot törlesztünk, azzal, hogy a hosszú futamidővel nő a különbség az autó értéke és a tartozásunk között – nem a javunkra. A nullszázalékos befizetéssel, 120 hónapra felvett kölcsön nagyon kockázatos: ehhez általában az folyamodik, aki autót akar, de nincs tőkéje, tehát a teljes vételárral adós lesz.

Gondoljunk bele, mekkora kamatterhekkel jár egy ilyen konstrukció, amelynél ráadásul évekig alig csökken a tőketartozás! Az új autó az első évben körülbelül tizenöt-húsz, aztán évente csökkenő módon tíz-öt százalékot veszít az értékéből. Mondjuk, öt év múlva éri a felét, miközben az ügyfél még mindig az autó újkori értékének nagyobb részével tartozik a banknak. A nyolc-kilenc éves kocsi pedig tényleg töredékét éri a kezdeti értékének, sokkal kevesebbet, mint amennyit még törleszteni kell. Egy ilyen hitelnek tulajdonképpen soha nincs meg a fedezete az eszköz értékében.

A legjobb megoldás, ha 30-40 százalékos kezdő befizetésre képes az, aki hitelre vesz autót. Ebben az esetben az alacsonyabb hitelösszeg miatt kevesebb a havi törlesztendő, és nem nyílik “olló” a jármű értéke és a mögötte lévő tartozás között. A 3-5 éves futamidő belátható, vállalható, és egy öt év körüli autó értéke beáll arra a szintre, mikor jól tartja az árát, jobban megéri majd eladni.

Forrás: origo